Kisbolygó

Hangot, mely mélyről jön, és tiszta,S kiáltja már, hogy érted,Ölelést, mely old Benned,És bennem is ugyanúgy Érted,Ne adj, ha mennél el máshoz...De ha nem mész senkihez, maradj,Sűrű, mindent borító szóvalMondd el, hogy mostantól újra vagy! 

- Melyik Isten igazi vallása?- Amelyik nem tartja magát igazabbnak a többinél. (Lejegyezte Popper Péter)

- Kérhetünk-e valamit az Égtől imáinkban?- Azt kérjétek, amiről lemondtatok.- És amiről nem mondtunk le?- Az a Sátáné. Ne kérjetek az Égtől Sátánt! - Amiről lemondtam, minek kérjem? Amiről nem mondtam le, azt meg nem kérhetem. Mi lesz velem?- Talán üdvözülni…

- Mi az üdvösség?- Találkozás önmagaddal.- Mi a kárhozat?- Találkozás önmagaddal. (Lejegyezte Popper Péter)

Minden ember és minden esemény úgy került be az életedbe, hogy magad hívtad oda. Az pedig rajtad áll, hogy mit kezdesz velük. (A kép és a tükörkép ugyanazt mutatja. Azt küldöd el, akit befogadsz. Bármit teszel, magaddal találkozol.)

Hiányzol, nagyon hiányzolNem tudok már másról írniAblakodban fény nem rezdülMeddig kell e terhet bírni? Öntve komoly dallamokbaZárt szívednek játszom régenAmit Te magadban tartaszCsillagok sírják az égen Fényes csillagkönnyel sírnakÉletemnek álmainAmíg szíved el nem…

Nem párát, s nem játékvárat építek magamban,Sűrű szenvedés van minden szép szavamban. Vinnélek, de nem lehet, Neked kell egyet lépni,Neked kell a szívedet egyszer ketté tépni. Ismeretlen ez a hely, a fák között az oltár?Legmélyebb álmaidban itt már többször voltál.