...az emberekben sokáig él a várakozás, egy vágy-fantázia, hogy él valahol a világban valaki, aki az én számomra az igazi férfi, vagy az igazi nő, és találkozni fogunk egy napon. Azután rájön - el tudod viselni? -, hogy nincs "igazi" ...De ha szerencséje van valakinek, élete során találkozik két-három emberrel, akikből lehetne "igazi" az ő számára. Csakhogy ehhez nagyon sok odafigyelést, törődést, elfogadást, lemondást, sőt áldozatot, újrakezdést kell hosszú éveken át "befektetni" egy kapcsolatba, amíg lassan igaziakká, nélkülözhetetlenekké, pótolhatatlanokká válnak egymás számára. De hát a fiatalok - az anyagias világ pörgésében - ettől egyre messzebb kerülnek.
(Részlet Márai Sándor Az igazi című regényéből)