…az európai ember mindhalálig drámai lény, akinek lelkében örök küzdelem folyik. Az átlagos fehér embernél erről szó sincs. A fehér ember inkább lesz megszállott, fanatikus, csakhogy megszabaduljon belső ellentmondásaitól. …Az európai ember azokat is tiszteli, akik nem értenek vele egyet, mert tudja, hogy az igazság sokarcú és relatív. Aki a fehér csőcselékhez tartozik, kiröhögi, elpusztítja a másképp gondolkodót, mert biztos abban, hogy ő az egy és oszthatatlan igazság birtokosa. Az európai a kétségek embere, a fehér a bizonyosságé. …soha semmi igazra és fontosra nem jön rá önmagát illetően. Csak a sablont ismeri, sablonokban gondolkozik. …Nem a szellem szülötte, hanem a való anyagé. Ezt az emberfajtát az abszolút monarchiák, a szabadjára engedett erőszak, a totális rendszerek tenyésztették ki. …erkölcsét külső és felső hatalmak határozzák meg. Ők mondják meg, hogyan kell gondolkodnia, ítéletet alkotnia, miben kell hinnie, különböző helyzetekben miként kell viselkednie. …az európai lélek úgy érzi, hogy az én vezérem bensőmből vezérel, s azért felelős, hogy szinkronban legyen saját erkölcsi törvényeivel, meggyőződésével. …Vagyis mindig befelé figyel: mit szólok én saját magatartásomhoz?
Popper Péter: Egy illúzió halála
