Írjak most, vagy mégse? Szinte mindegy,
Mert mindkettőt csupán Miattad teszem,
Lassan kihullik minden szó a versből,
És megmarad, hogy Érted létezem
Mosolygok majd magamon, ha fáj,
S az átsegít az élet sok szeszélyén,
De megnyugodni nem tudnék csak Nálad,
Puha, meleg ölelésed mélyén