Vannak mindenféle határok,
De akarom, hogy azokon túlláss,
Légy szelíd, de mégis szívbe markoló titok,
Befejezhetetlen, édes-szomorú játéka a fénynek,
Mint tágas rét ölén, illatos fűben fekve szemlélt
Nyárvégi csillaghullás
Vannak határok
2013.06.01. 04:02 Petitprince
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kisbolygo.blog.hu/api/trackback/id/tr715322785
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
