Kisbolygó

http://sorkoz.blog.hu/2013/09/11/az_usa_tobb_vegyitamadast_hajtott_vegre_mint_a_vilag_tobbi_orszaga_egyuttveve

A szíriai történet ugyanolyan zavaros, mint az összes többi. A fenti blogbejegyzésnek, persze, inkább csak hangulati értéke van, hisz a mai Németország sem a a hitleri birodalom, és a Szovjetunió is kicsit más most, mint a Sztálin érában volt (annyiban mindenképpen, hogy akkor létezett, most meg nem létezik), viszont ettől még igaz, és arra azért figyelmeztethet minket, hogy semmi sem olyan gömbölyű, mint amilyennek látszik. Ez már önmagában is épp elég nagy tanulság. Sajnos a civilizált országokban az emberek 80%-ával gyakorlatilag bármit el lehet hitetni, csak tálalás kérdése az egész, a maradék 20% pedig - a demokrácia többségi elvéből kiindulva - valójában elhanyagolható tényező. Szókratész, szólítalak! Jó tudom, hogy Te nem tehetsz róla, hiszen napnál világosabb, hogy Te nem ezt akartad, csak akkor az a kérdés, hogy mit. Hogy beszélgessünk a démonainkkal? Felejtsd el! Egyrészt annyi fontosabb(nak vélt) dolgunk van, hogy arra már nem is jut idő, másrészt a beszélgetés, mint olyan, eleve kiment a divatból (a démonokkal való beszélgetés meg pláne!), de a legnagyobb baj az, hogy félünk. A végén még olyat mond az a démon, amilyet egyik porcikánk sem kíván. Mi következik ez után? A bennünk lévő jó szándék majd keres egy vasat, nyilván azt, amelyik leginkább a keze ügyébe esik, és addig fogja ütni, amíg ketté nem reped. Mármint a vas. Vagy ő maga, illetve a hordozója. Aztán, ha szerencsénk lesz, majd jön valaki, aki össze fogja hegeszteni azt, amit mi szétvertünk. Ha még nagyobb szerencsénk lesz, akkor utána még minket is össze fog rakni. Szerintem, bizakodjunk!