Kisbolygó

http://szabotimea.blog.hu/2013/09/15/stadionok_igen_beteg_gyerekek_nem_csodbe_viszik_a_remeny_intezmenyet

Örülök ennek az írásnak, de azt azért próbáljuk kimondani, hogy itt nem arról beszélünk, hogy egy népvezér milyen aránytalanságokkal csoportosítja a forrásokat az élet egyik vagy másik területére, hanem arról, hogy a magyar társadalom kollektív tudata milyen állapotban van akkor, amikor dönteni kellene kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek megsegítése mellett. Mert ha lenne kultúrája, prioritása az utóbbinak, és nem a minisztériumokban, hanem úgy általában a mi kis buta fejünkben, a mi gondolataink szűk világában (!), akkor OV (ide illő hasonlattal élve) labdába se rúghatna. Nem ő az igazi bűnbak azért, ami most történik, mi vagyunk azok, mi 10 millió magyar, akik kisstílű kompromisszumainkat és önféltő törekvéseinket némi kényelemért olykor végletesen is kiélve folyamatosan terelünk el a lényegesről, és nem (vagy csak ímmel-ámmal) vállaljuk élethelyzeteink küzdelmesebb részét, saját köteles harcainkat egy olyan világért, amelyben a másik ember is fontos.