Égövek
Élnem kell a fájdalmat s a békét
(a harag lassan oszlik, de még nincs öröm)
hallgatva eszkimó asszonyok sóhajtását,
mely alig hallatszik át a sarkkörön
Várnom kell, míg magányom át nem izzik,
a gőg, s a hívság csak kemencében ég el...
Forró kövek, száraz remények között kell élnem,
a porban, a homokban, ahol a bantu néger