Kisbolygó

A vallások megpróbálják kivenni az emberi élet, a tragédia méregfogát, de ennek a műveletnek gyakran, sajnos, pont a legmélyebb misztérium esik áldozatul. A katolikus vallás például azt tanítja, hogy Jézus meghalt a kereszten minden emberért, tehát a halál már nem úr rajtunk. Ebben lehet, hogy van 1% igazság, de 99%-ban azért semmi köze sincs a valósághoz, sőt pont a halandóságunk, a sebezhetőségünk, a jövőnk kiszámíthatatlansága jelentik a kulcstényezőket ahhoz, hogy egyáltalán elinduljunk valamerre. Az emberi élet tele van veszélyekkel és kockázatokkal, és az egyetlen, amit biztosan tudunk, hogy itt a földön egyszer majd véget ér. Hogy aztán mi lesz, azt nem tudja senki, legyen akármelyik vallás követője. Nagyon halvány reményeink, ködös intuícióink lehetnek, és azért csak azok, mert másra nincs is szükségünk, sőt csak gátolnának minket az úton, a fejlődésben, az érésben. A mélységek érlelik ugyanis a magasságokat, és minél inkább vállalja valaki az előbbieket, annál inkább fog részesülni az utóbbiakból is. Jézus életének 33 éve elég jól bemutatta, hogy milyen egységben volt minden létező szellemi valósággal, de az Olajfák hegyén a vérrel verejtékezést azért Ő sem úszta meg. Mi sem fogjuk, nem lehet kijátszani, nincs is leírva sehol az evangéliumban, hogy velünk majd más fog történni, helyesebben éppen az ellenkezője van leírva, hogy pont ugyanazt kell átélnünk nekünk is, hisz a tanítvány sem nagyobb mesterénél. És minden bizonnyal szükségünk is lesz rá, ha tényleg áttetszővé és krisztusivá akarunk válni (vagy csak egyszerűen egy értelmes életet akarunk felmutatni). Nem szabad elrejteni ezt a tragikusan fájdalmas, de mégis tiszta és valóságos létközeget. Aki paravánokat állít hamis kíméletből, lehazudja a teljesség utáni vágyat, az valószínűleg azért teszi, mert még maga sem kész rá egészen. Lehet, hogy most még nem mindenki érett meg erre a szembenézésre, de Jézus már akkor is tudta: lesz idő, amikor az emberiség egészének döntenie kell, mert problémáira nem fog megoldást találni máshogyan. Nem hiszem, hogy túl messze lennének azok az idők...