Kisbolygó

A bulvár egyetlen célja, hogy ez embereket elvonja az igazán lényeges történések, főleg pedig saját maguk és életük gondos megfigyelésétől. Amíg valaki a közéleti hírességek, a valóság show-k szereplőivel lejátszódó eseményekkel foglalkozik, addig nem törődik saját sorsával, és azzal, hogy élete miként válhatna értékesebbé és hasznosabbá maga és mások számára, vagyis nem létezik olyan rendszer a Földön, amelyik számára ő, mint ember, veszélyes lenne. Mert az a veszélyes ember, akinek tudata, véleménye és törekvése van, vagyis nem a tömeggel sodródik. Az a veszélyes ember, aki folyamatosan képet alkot saját emberi létéről, és azokról a feladatairól, amelyek még előtte állnak. Abból, amit érzékel, korábbi tapasztalatait és belső indíttatásait mérlegre téve folyamatosan egyedi következtetéseket von le, melyek meghatározzák jövőbeli döntéseit, a válaszutaknál továbbhaladásának irányát. Minden létező hatalmi struktúrának az volt, ma az, és a jövőben is az lesz a célja, hogy ilyen veszélyes emberek lehetőleg ne legyenek, mert őket nehéz megfélemlíteni, nehéz irányítani, az ilyen embereket nehéz bármiféle ellenőrzés alá vonni. A bulvár ebben a stratégiában egy nagyon fontos elem, mert remekül öli az egyéniséget, és az emberi figyelem potenciáljait remekül tereli olyan huszadrangú csatornákba, ahol az már végképp nem "árthat" senkinek és semminek sem. Mindezek a felismerések annyira sátáni képet festenek, hogy cseppet sem meglepő sokak gyanakodása, akik a bulvár működési mechanizmusát valamiféle háttérből vezényelt szándékos összeesküvéssel hozzák kapcsolatba. Én mégis azt hiszem, hogy nincs szükség összehangolt szerveződésre ahhoz, hogy ilyen devianciák üssék fel a fejüket, hiszen a szellemi rend felbomlásának folyamata magától is indukálja azokat az egyensúlyveszteségeket, amelyek talaján személyiség- és tudatromboló jelenségek kiválóan tenyészhetnek.