Nem hiszem, hogy egy "édes élet" ígéretével kéne elkápráztatnom Téged. Édes, erőfeszítés nélküli élet nincs, nem volt soha, sőt nem is kell, hogy legyen, hisz nem volna jó semmire. Élet van, valódi élet, amely sokszor nehéz, fájdalmas, és figyelmet, változást, befektetést kér még Tőled is, mert mindezekkel együtt akar és tud előbbre juttatni, átalakulóvá, fejlődővé, és ha fejlődésedben egyre egészebbé, egyre boldogabbá tenni. Attól, hogy ezt mondom Neked, nem vagyok rossz, akkor lennék rossz és csaló, ha ideig-óráig tartó előnyökért mással kábítanálak, mert akkor tényleg hazugságba és zavarba sodornálak. Nem gáz a másikért kűzdeni, nem gáz a másiknak úgy adni valamit, hogy az nem magától jön, nem gáz, ha nem egy könnyű érzületben születik meg szinte beavatkozás nélkül, nem gáz, ha olykor van egy kis izzadság szaga, lévén hogy nem egy mennyei légáamlat, hanem egy törődést, odafigyelést feltételező tudatos belső törekvés, szándék hozza létre. Nem gáz, sőt az a normális, az egyetlen normális, még a párkapcsolatban sincs más olyan összetevő, amely egy életen át is vinni tudna két embert egymás felé, sőt igazán nagy szükség pontosan ott van rá. Ez nem az érzések megcsúfolása, hanem pont ellenkezőleg, annak a talajnak az ápolása, annak a közegnek a létrehozása, amelyben az érzések biztonságban és jól érezhetik magukat, és ezért aztán örömmel és bátran növekedni is fognak. Sokszor mondtam el ezt már Neked, sokszor le is írtam, de ezen a ponton mindig volt Benned egy borzasztó ellenállás, talán azért, mert korábbi életed során nagyon sok minden a másik alapállásra épült. Valahogy mégis át kell jutnod e falon. Nem azért, mert én mondom Neked, hanem azért mert az élet üzeni sok apró jellel, olyan helyzetekkel, amelyekre egyszerűen nem létezik megoldás a falnak ezen az oldalán.
Az édes ugyan nem jó jelzője az életnek, viszont Rád nagyon passzol :-)! Édes Egyetlenem! Nagyon sokat gondolok Rád és nagyon várlak! Siess vissza hozzám :-)! Puszillak, szeretlek, gyere-gyere!
