Kiszolgálója leszel-e a környezetnek, amely körülvesz, mert engeded hogy annak szabályai irányítsák életedet, vagy egy új közeg születik meg Általad, mert mered vállalni egyszeri, megismételhetetlen személyiséged minden adottságának kibontakoztatását, minden esélyének, minden kalandjának megjátszását? Mersz-e belemenni az adódó helyzetekbe, amelyek letapadt energiáidat felszabadítanák, szívedet megedzenék, és új, pontosan Neked készített utakra vezetnének? Mersz-e feloldódni a pillanatok szépségében, mersz-e érezni, sírni, meghatódni a körülötted élők tekintetétől? Engeded-e, hogy az öröm és a fájdalom hullámai olykor elborítsanak, és átmossák életed eddig féltve őrzött zugait is? Akarsz-e, mersz-e elindulni bizakodva egy puhább, szelídebb, tágasabb, gazdagabb, fényesebb, izzóbb, szerelmesebb létélmény felé?
(Egy vers jut eszembe, amely többek között rubin teák gőzéről, hosszú utazásokról, a teljes, tiszta szívvel való élet utáni vágyról, a valóra váló játékról szól. Egy vers, melyet mind a ketten jól ismerünk. Olvasd el ma este, kérlek, nem fogod megbánni... :-)!
