Édes Egyetlenem! Kevés időm van, sőt a szavakból is eléggé kifogytam. Várlak, szeretném, ha visszajönnél, és azt is leírtam már, hogy miért. Nem tudom elhinni, hogy nem változik, nem alakul Benned semmi. Ha pedig valami változik, alakul, akkor várnom és bátorítanom kell Téged, ezt teszem, tehát! Puszi az arcodra, szeretlek, nagyon szeretlek! Soha senki nem fog Téged nálam jobban szeretni :-):-(:-)...
A képek ma reggel készültek, amikor felküldtek minket a szálloda hatodik emeletén lévő fedett teraszra, hogy ott fogyasszuk el a petit déjeuner-t. Ez a látvány tárult elénk: