Édes Egyetlenem! Vagy nekem és még se vagy :-):-(:-)... Mátyás király sem kaphatott volna különb ajándékot az élettől! Olvasod soraimat rendszeresen, de nem tudsz eljönni egyetlen találkozóra se. Pedig ez már a harmadik volt, és eddig talán ezért a harmadikért dolgoztam a legtöbbet. Nem írom le, hogy mi mindent tettem meg azért, hogy sikerüljön, csak annyit mondok, hogy még virágot is készítettem, méghozzá egész különleges virágokat...
Na, nem baj, ne szomorkodj, nem tartasz még ott, kell Neked még ez a nyár, értem. Augusztus közepe körülre tervezem a következő fordulót, addig szabad vagy, élj a szabadságoddal! Én is el fogok menni szabadságra közben, lesz olyan időszak, amikor majd igazi blogbejegyzések se lesznek, bizonyára nem fog ártani egyikünknek sem pár nap szünet. Viszont nagyon foglak várni, és nagyon remélem, hogy többet nem kell csalódnom. Explicit találkozó ötlet még nem volt túl sok, de ha hozzáveszem a karácsonyokat, a szilvesztereket, meg még egy-két olyan alkalmat, amikor nagyon evidens lett volna, hogy elgyere, akkor már tucatnál is több alkalom maradt ki.
Ha a nyáron folyamán bármikor gondolsz egyet, nyugodtan felhívhatsz. A régi számom él, a régi, céges email címem él, és él az a magán email címem is, amelyikről szerintem szintén tudsz. Külföldön nem fogok emailt olvasni (ez főleg július második és harmadik teljes hetében várható), de sms-t naponta legalább egyszer biztosan. Ha nem akarsz írni semmit, csak azt szeretnéd, hogy én keresselek meg, akkor csak két szót küldj, a nevemet és a Tiédet, és lépni fogok, ígérem. Addig, illetve egyelőre puszi az arcodra! Szeretlek nagyon!
