Kisbolygó

Édes Egyetlenem! Olyan szívszaggató ez az egész! Nagyon hosszú utat kell megtennünk mindannyiunknak, hogy mindenféle előítéleteket és ránk telepített kondicionáltságokat lepergessünk magunkról, hogy felismerjük azokat a sérüléseket, amelyek értek minket, de megértsük mellette azt is, hogy a sérülések fájdalmai leküzdhetők, és minden helyzetből emelt fővel lehet továbblépni. Nehéz, és nekünk kettőnknek is nagyon nehéz volt, de egy szál azért végig megmaradt. Tudom, érzem, látom, hogy vagy, és továbbra is foglalkoztatnak a gondolataim, továbbra is küszködsz velük, vagy inkább azok kapcsán magaddal. Tudom, érzem, látom, hogy elfogadod az írásaimat ebben a nagyon szelíd, cseppet sem tolakodó formában, hiszen hosszú-hosszú ideje szinten minden nap visszatérsz a Kisbolygóra. Nem akarok most sem tolakodni, tudom, hogy vannak érések, amelyek borzasztóan sok időt vesznek igénybe, és ez is minden kétséget kizáróan olyan. Írok Neked úgy, mint tegnap is, meg az utóbbi napokban többször, hogy ne ragadj le, és foglak máskor is "mozgatni", "tornáztatni", amíg nem jössz vissza, de közben írok olyat is, mint például most, hogy szeretlek nagyon akkor is, ha még mindig időre van szükséged. Köszönöm, hogy vagy, köszönöm, hogy olvasod a naplómat, és köszönöm, hogy küszködsz kettőnk szép, közös kibontakozásáért. Mert ezt csinálod most, és nagy dicséretet érdemelsz érte. Tudom, hogy életed során sokan írtak be rossz pontokat az ellenőrződbe, és talán úgy tűnik Neked, hogy párat pont én, viszont közben nézd azt is, hogy itt vagyok Veled, és most egy nagy piros ponttal ékesítem az üzenőfüzetedet. Rövid az élet, luxus nehezteléssel tölteni, inkább igyekszem pozitív energiákkal besugározni azt a közös teret, amely egyelőre még kicsit virtuális, de válhat kézzelfoghatóvá is könnyen, legalábbis az esély adott rá. Vigyázz magadra, olvasgass szorgalmasan, úgy tűnik, hogy Neked az a kihívás, amíg nekem az írás, olyan dolgoknak a leírása, amelyek segíthetnek Neked visszatérni. Mert gondolom, hogy egyszer leíródnak majd azok a szavak, amelyek visszahoznak, hiszen a hűséged és a kitartásod előbb-utóbb leíratja velem. Puszilom az arcodat, szeretlek nagyon! Vigyázz magadra!