Kisbolygó

Édes Egyetlenem! Meg fogom találni azokat a szavakat, amelyeket annyira vársz tőlem. Meg fogom találni azokat a szavakat, amelyek reményében minden nap felkeresed a Kisbolygót, mert tudom, hogy szeretnél visszajönni hozzám, érzed Te is a szíved mélyén, hogy az lenne az igazi, de valahogy még mindig nem kész, hiszen valami fontos, valami olyasmi, ami át tudna segíteni minket az utolsó akadályon, még mindig hiányzik nekünk. Igen, tudom, hogy rajtam múlik egy jó része. Nem az összes, mert Neked is nagyon fontos feladatod van benne, de nekem kell olyat írnom, ami segít Neked bízni, új távlatokat meglátni, máshogyan hozzáállni dolgokhoz. Ezen munkálkodom régóta, az ötödik éves Kisbolygót végig ez a törekvés hatotta át. Az elején még nagyon felületes volt sok minden, de azóta változott, mert végigmentem egy csomó szálon, igyekeztem minden mögé nézni, főleg azok mögé az álarcok mögé, amelyeket mindannyian hordunk, kerestem az embert, mindenkit, mert tudtam, hogy aki nem szerelmes az egész életbe (annak minden kínjába és minden fájdalmába is), az nem mondhatja egy lánynak se azt, hogy szereti, főleg pedig Neked nem. Szeretem az életemet, szeretem ezt a nehéz életemet, amelyben nagyon sok csodálatos dolog is történik, örülök neki, és a nehézségéről is tudom, hogy szükséges, mert elszállnék, ha nem súlyozna le semmi. Szeretem az életemet, és így most már tisztábban csengenek azok a szavak is, amelyekkel kimondom, hogy szerelmes vagyok Veled. Ha jól emlékszem, Edith Piaf dalának szövegét már kétszer is felraktam a Kisbolygóra: J'ai donné, donné mes larmes, j'ai pleuré pour mieux t'aimer, j'ai payé de tant de larmes pour toujours le droit d'aimer. Keveseknek adatik meg ilyen szerelem, de valami miatt nekünk összejött, talpig nehéz hűség, ahogy azt József Attila mondja, nehéz, de legalább valódi. Szeresd meg az életedet minden bajával, kínjával, minden örömével, minden kudarcával és sikerével együtt, vedd észre, hogy az egész egy nagy hívás, egy nagy érzékenyítés, minden helyzet azért van, hogy magadat, és az utat, amelyen jársz jobban értsd, és akkor észre fogod venni azt is, hogy szerelmes vagy, hiszen a szerelem, amelyről beszélek, már rég megszületett Benned, sőt ott volt mindig is, hiszen kicsi gyerekkorodtól kezdve hordoztad magadban. És akkor el tudsz majd jönni, meg tudsz ölelni, meg tudod köszönni, hogy vártam Rád, és tudjuk majd szeretni egymást. Nagyon várlak, nagyon jó lenne, ha minél hamarabb visszajönnél!. Puszi az arcocskádra... Je t'aime