Kérted egyszer, hogy hozzam el Neked az éjjel nyíló rózsát,
S én átkutattam érte mindent, a föld minden szegletét,
Míg végül egy kutat nem találtam, a könnyek kútját,
Káváján tündér ült, hárfán játszott, s közben dalolt...
Én még tündért nem hallottam ily szépen énekelni!
Majd hangszerét letette, s kérdezte: "Mi járatban, vándor?"
Válaszoltam: "Az éjjel nyíló rózsát szeretném, a kedvesem oly régóta várja!"
Szeme felcsillant, szólt: "Merd ki a könnyek kútját,
S a mélyén rá fogsz lelni!"