Édes Egyetlenem!
Ma megint láttam egy pálcikát, ami jó, de azért Téged is szeretnélek látni lassan. Lehet, hogy nagy igényű vagyok, de hát hét év után már legyen az emberben egy kis ambíció, nem? Egyébként ügyes vagyok, jól dolgozom, és sokan elégedettek velem, de fontosabb, hogy más területeken is vannak eredményeim. Szóval, ha hozzám jönnél, nem egy utolsó senki társa lennél. Most mennem kell falni a többiekkel, de azért a szívemen hordozlak, csak egyelőre nincs több időm írni. Puszi az arcocskádra, nagyon szeretlek! Készülj a szombat estére, mert hipp-hopp eljön, nem is hiszed, hogy milyen gyorsan képes eltelni két nap :-)! Még a hét évnél is gyorsabban, pedig az is gyorsan telt...
Ui éjfél körül: A vacsi nagy dáridóba torkollott, én is sokat táncoltam, csak az a baj, hogy nem Veled. Nem tudom, ezen hogy lehetne segíteni. Illetve van azért pár ötletem... Aludj jól! Nem akkor, amikor majd olvasod ezt a bejegyzést, hanem most :-)!
