Édes Egyetlenem!
(De úgy is mondhatnám, hogy Maja Milenkaja :-)! Nagyon bíztam abban, hogy ma végre eljössz. Hiszen ez volt a jubileumi 11. randink, és megadtam a módját, még futás előtt bevásároltam a rózsából, ezúttal nem is egy szálat vettem, hanem hármat, mondtam a virágárus hölgynek, hogy néha kell egy kicsit változtatni, mert különben megzápul a kapcsolat, nagyon megértő volt, egy pillanatig sem ellenkezett, futás után pedig télikabát helyett az ünnepi bőrdzsekimet vettem fel, azt amelyikben Dani esküvőjén is voltam, szóval egy nagyon jóképű férfi ábrázatában gyönyörködhettél volna, ha az eső nem riaszt vissza, mert gondolom, hogy más oka nem volt a távolmaradásodnak, egyébként a nagy esernyő volt nálam, és ketten is elfértünk volna alatta bőven, főleg ha összeölelkeztünk volna. Na, ez a mondat kicsit megszaladt, de annyi baj legyen :-)j! Holnap reggel megyek Zilahra, és lehet, hogy csak szombaton jövök haza, és az is nagyon valószínű, hogy utána rögtön elutazom Budapestre, vagyis a következő, a jubileumi 12. randit hétfő estére tűzöm ki. Nem tudom, hogy a zilahi szállodában lesz-e wifi, ha nem lesz, nem fogok tudni írni, de ne aggódj miattam akkor se, cserébe megígérem, hogy én sem aggódom Miattad, hiszen már közel járunk a végcélhoz, mely nem más, mint a következő útszakasz kezdőpontja :-)! Nagyon szeretlek, nagyon várlak, és ne félj! Tegnap leírtam, hogy a párkapcsolat nem kénköves pokol, ellenben nagyon sokat dob az emberen, sokkal normálisabb, kiegyensúlyozottabb, testileg és lelkileg is egészségesebb lesz tőle az, aki bátran vállalja. A bajok ugyanis pont abból szoktak fakadni, ha valaki bátortalan, és ezért csak egy-két területre helyez figyelmet, nem az egészre, főleg pedig nem a társára. Nagyon jól tudom, hogy sokszor én sem figyeltem Rád eléggé, és nem azt adtam Neked, amire igazán szükséged lett volna, de ne keseregjünk ezen, és ne keseregjünk az érem másik oldala miatt sem. Ami elmúlt, az elmúlt, tanultunk belőle mind a ketten, most már érettebbek és ügyesebbek vagyunk, és készebbek a szeretetre. Ne legyünk bátortalanok, és ne tétovázzunk, hanem csapjunk a lovak közé, hadd szaladjon velünk az a szekér :-)! Puszi az arcocskádra :-)!
