Édes Egyetlenem!
Ma nagyon röviden írok, mert nincs időm, utazom Budapestre, zűrök vannak, de megoldódnak majd részben a közreműködésemmel, részben pedig anélkül is. Holnap lesz a szüleim 59-dik házassági évfordulója és a mi házasságunk minusz 2-dik hétfordulója, legalábbis ez az optimális forgatókönyv. Aztán, hogy mi valósul meg belőle, azt majd meglátjuk :-)! Pár hét csúszás még belefér, de sokat azért nem tologatnám :-)!
Kíváncsian várom a holnapi válaszod. Őszinte legyek, abban reménykedem, hogy csak a harmadik lépésnél akadtál meg, vagyis a legjobban annak örülnék, ha délelőtt fél 10 és 10 között érkezne a pálcika. Ha már csak egy lépés van hátra, az sokkal jobb mintha kettő lenne, a háromról nem is beszélve, bár ha úgy nézzük, futva a három lépés is megtehető kevesebb, mint 1,5 másodperc alatt, vagyis nincs nagy vész akkor sem, ha fél 9 és 9 között jelölöd meg az olvasottsági statisztikát. Akármelyik választ is adod, nem maradsz jutalom nélkül, a legkevesebb az, hogy megadom a következő randi időpontját, de még ennél többön is gondolkodom. Viszont most abba kell hagynom az írást, mert megállt meg a vonat Ferihegyen, és amit a legjobban rühellek, az a kapkodva pakolás a leszállás előtt. Elbúcsúznom tehát a lelki nyugalmam és a vagyontárgyaim megőrzése érekében, viszont vigasztaljon a tudat, hogy nem hosszú időre, mert hamarosan akár személyesen is találkozhatunk :-)! Na, most jól megvigasztaltalak? Remélem, hogy igen :-)! Puszi az arcocskádra!
Ui: Vannak még híreim, de mindent nem mondok el egyszerre, tartalékolok holnapra is egy kis mondanivalót, meg holnaputánra :-)! A szerelem is olyan, mint a TV sorozatok, fenn kell tartani az érdeklődést :-)!
