Édes Egyetlenem!
Tudom, hogy tegnap Nőnap volt, de ennek a ténynek ezúttal nem tulajdonítottam különleges jelentőséget. Ha majd együtt élünk, fogsz kapni virágot ilyenkor, bár nekem mindig fontosabbak lesznek a személyesebb, ránk magunkra inkább jellemző évfordulók, mint például a tavaszi napforduló vagy a Szilveszter, mely az Igen napunk, ha jól emlékszem, vagy az első margitszigeti sétánk évfordulója. Egyébként annyi speciális nap van már a világon, hogy az ember szinte beleszédül, minden hétre jut belőle több is! A Föld napja, Madarak és Fák Napja, a Zene Világnapja, a Költészet Napja, de a legjobb a Karácsony, a Szeretet Ünnepe. Mintha máskor nem kéne szeretni, csak december 24-dike délutánjától 26-dikán éjfélig! A nőket is így ünnepeljük? Március 8-dikán veszünk nekik virágot, és azzal egy évre letudtuk őket? Szerintem, ez nem az igazi. Ha eljönnél, nekem minden nap Nőnap is lenne, szeretettel ölelnélek reggel, szeretettel végezném a munkámat napközben, szeretettel tennék rendet este, szeretettel írnék verset, szeretettel mennék el futni, szeretettel fürödnék meg utána, és szeretettel fürdetnélek meg Téged is, ha másban nem, hát a szerelemben, abban a szerelemben, amely már 12 éve a miénk, és amely nem fog elmúlni soha. Különösen akkor nem, ha figyelünk arra, és teszünk azért, hogy megmaradjon. Puszi az arcocskádra! Jó lenne, ha jelentkeznél lassan :-)...
