Édes Egyetlenem!
Ma kocsmakvízre vagyok hivatalos (nem tudom, hogy pontosan mi fán terem a kocsmakvíz, még soha nem voltam, majd kiderül, amolyan műveltségre és intelligenciára irányuló megmérettetés néhány pohár sör mellett, egy barátom hívott el rá), vagyis most sincs sok időm írni. Viszont ez nem is baj talán, hiszen olyan sok mindent tudtál meg tőlem az utóbbi napokban, hogy most már elkelhet Számodra egy kis nyugalom. Csupa kalandos dologra csábítottalak, most végre lesz egy nyugodt napod, hogy merengj az eddig tett ajánlataimon. Szerintem egyébként mindegyik kimagasló, kivéve talán a hortobágyi esküvőt, mert az pont a laposságával tűnik ki a többi közül. Szóval én szeretném, ha lenne egy társad, mert már nagyon nagy szükséged van rá. Nem tudom, hogy mivel töltöd a napjaidat, de van egy olyan érzésem, hogy nem az adrenalin parkokat látogatod sorra. Például nagyon szívesen lecsúsznék Veled a sátoraljaújhelyi bobpályán fékezés nélkül. Elsőre nem bírtam megcsinálni, az egyik kanyarban reflexszerűen megrántottam a kart, de azon a kudarcomon ma már csak nevetek. Igazából a második meg a harmadik csúszás érdekes még, de azzal megszokja az ember, és utána már uncsi. Na, csak lett mára is egy kis stimuláció, nem ér fel a tűzön járással, be kell ismernem, de egynek azért jó. A bobozás után egyébként lehetne libegőzni, kirándulni, piknikezni a fűben, és hadd ne folytassam a nagy nyilvánosság előtt, hogy még mi minden egyebet is lehetne tenni, főleg ilyenkor májusban, amikor már jó idő van, a napocska melegen süt, és a madarak is csiripelnek :-)! Ne mondd, hogy nem vagyok elragadó :-)! Ki elragadó, ha én nem vagyok az?! Minél tovább ellenállsz a belőlem fakadó dinamikának, annál több hülyeséget fogok kitalálni, ezzel számolhatsz, mert más eszköz nincs a kezemben, hogy kirobbantsalak a betonbiztos atombunkeredből. Az ellenállásoddal, mely tényleg elképesztő a maga nemében, minden létező gátat megtörsz bennem, Neked köszönhetem, hogy három centivel a Föld felett élem a napjaimat, Te kényszerítettél bele ebbe a levitációba, mert ha csak a földön járnék, soha semmi nem lenne belőlünk, így viszont előbb-utóbb lesz! Nem engedem, hogy félelem zátonyok között töltsd el az egész életedet, tehát pusztán szeretetből nekem is búcsút kell mondanom nekik. Mert szeretlek, és az életemben már jó régóta mindennek ez a körülmény a mozgatója. És az, hogy mozdulj Te is! Puszi az arcocskádra :-)! Ho-la-la!
Kis Herceged
Ui másnap reggel: a csapatunk megnyerte a tegnapi kocsmakvízt, és nekem is volt egy kis részem benne, mert tudtam, hogy hogy hívják a villamosszék öccsét. Te tudod?
