Édes Egyetlenem!
Egyszer össze fogunk érni, tudom! Nem olyan könnyű megérteni azokat az üzeneteket, amelyek a történetünkben vannak elrejtve, de egyszer sikerülni fog, mert sikerülnie kell. Nagyon sok szál elszakadt, de egy megmaradt mégis, és az meg is fog maradni, mert erősebb mindegyiknél. Egy csomó minden lejátszódik az életemben, miközben más dolgok a Te életedben játszódnak le, és ezek az események formálnak minket, segítenek nekünk, hogy jobbakká, értőbbekké, látóbbakká váljunk. Szinte mindig hiányzol, és ennek örülök, mert a hiányod feletti fájdalom arra ösztökél, hogy tisztábban, kedvesebben, megértőbben írjak Neked. Tudom, hogy sokszor nem jó hangot ütöttem meg, és ezzel megnehezítettem a helyzetedet. Biztos írhattam volna olyan blogbejegyzéseket, hogy már rég itt lennél. Biztos kihasználhattam volna jobban is az időt, igen, visszanézek, és szinte kétségbe esek, hogy milyen alacsony hatásfokkal éltem, de ezen kár nyavalyogni, kár a földre sütni a szemünket, egyenesen, bátran kell egymás szemébe néznünk, és vállalni azt, amit onnan kiolvasunk. Szeretlek és remélem, hogy hamarosan eljössz. Kedden reggel elmegyek Budapestre, találkozni fogok pár emberrel, és fogok egy picit pihenni is. Lehet, hogy lemegyek a Balatonhoz is, majd meglátom, minden esetre viszek magammal kerékpárt, és sátrat, hogy könnyebben tudjak mozogni. Aztán elmegyek Dorkához Németországba, de ha közben meggondolod magad, Te is eljöhetsz, csak egy hosszú hétvége, két nap szabadsággal megoldható. Ma beléptem a WizzAir oldalára, és láttam, hogy még bőven van hely a járatunkon. Gyere vissza, ne félj, legyél a társam, férfias, nehéz életem egyensúlyban tartója, és én is megtartalak Téged, mint ahogy megtartottalak ez alatt a hét év alatt is. Szeretlek, gyere máris, amilyen gyorsan csak tudsz! Puszilom az arcodat!
Kis Herceged
Ui: Tegnap este elhatároztam, hogy megvárom a pálcikádat, de aztán nem jött sehogy se, így fél 11-kor lefeküdtem, ma reggel pedig azt kell látnom, hogy hiába is vártam volna, mert a vasárnap végül pálcika nélküli nap lett. Hát, jó, ha így akarod, legyen csend, megint kezdődik a legalább 3+1 napos várakozás!
