Édes Egyetlenem!
A szabadságom utáni első hét nagyon szépen telik, ami jó jel, még akkor is, ha nem ez lesz az év hátralévő hetei közül a legnehezebb. A futásban például egy elég nagy gödörrel telt a nyár, de most kezdek kijönni belőle, és nem utolsó sorban azért, mert sikerült pár fontos dolgot megértenem a motivációimmal kapcsolatban. Kifejezetten jó passzban vagyok több területen is, annak ellenére, hogy az állandó időzavar azért egy kicsit megdolgoztat, de néha még azt is sikerül jól kezelnem. A lányaimmal annyira összejöttem, mint talán még soha, pár más emberi kapcsolatban pedig elég bátran felvállalom a saját részem, és ez jó érzéssel tölt el. Szóval most megy a szekér, de Te azért hiányzol róla agyon. Nem tudom, mi a terved, nem tudom, meddig akarsz még olvasgatni tettek helyett, de remélem, hogy már nem sokáig. A tegnapi időkapuban nyilván nem Téged láttalak, ez egy kicsit szomorú, de azért nem vészes, mert ha például holnap és holnapután bekukkantasz, akkor a tegnapi hiányzásod miatt érzett bánatom egy pillanat alatt el fog párologni. Ennyire egyszerű engem boldoggá tenni, Rólad magadról nem is beszélve :-)!
Szeretlek, és a rengeteg elfoglaltságom mellé még nagyon kéne az is, hogy Téged minden nap körberajongjalak. Komolyan mondom, ez nagyon hiányzik, ugyanis magasan az lenne a legnormálisabb. Azzal lenne teljes a kép, az lenne az utolsó puzzle darab a kirakós játékunkban. Egyébként szerveztem egy olimpiai nyereményjátékot, az aranyak számát kellett megtippelni, az összeset és sportági bontásban is. Aki a legközelebb jut a tippjeivel a valósághoz, az egy puzzle-t fog kapni ajándékba tőlem, de ez még titok, ne mondd meg senkinek, Neked is csak azért árulom el, mert Te nem vehettél részt benne, ugyanis Neked nem írhattam mail-t, és fel se hívhattalak, ami azt eredményezte, hogy képtelen voltalak bevonni ebbe a nagyon jópofa animációba. Hát, többek között ilyen dolgokról is lemaradsz, amíg magadban savanyodsz a Mosoly utcai lakásod szegletében :-(((...
Na, de minden savanyúság legyen már a múlté! Tárd ki szélesre kapuidat és főleg ölelő karjaidat, hátha odarepülne közéjük valaki! Mondjuk én :-)! Ne tépelődj, nem vagy Te toalett papír, meg post-it tömb se, füzetjegy meg pláne nem! Ezektől vonatkoztass el, és kezdj el egy új életet, egy sokkal boldogabbat, tele szeretettel! Nem fogod megbánni, garantálom! Puszi az arcocskádra!
Kis Herceged
