Boldog Karácsonyt kívánok Neked, ha már így alakult,
Bár attól tartok, még boldogabb is lehetne, ha kimondanád, hogy szerelem,
És nem csak romantikus vígjáték, nem csak gyorsan támadó,
Majd ugyanolyan gyorsan kimúló érzelemvihar,
Nem csak kémia, biológia, szociológia,
Kívülről ránk szuggerált szerep, viszony, elvárás,
És főleg nem pótlék, nem magányt megoldó szív praktika,
Hanem személyes találkozás egymással, magunkkal, a léttel,
Zuhanás a lét középpontjába, és növekedés is belőle,
Áldozat, szolgálat, az életünk szolgálata,
Férfit s nőt tevő hősies vállalás,
Repítő, kibontó, sőt kibontakoztató történet,
Mely már annyi éve zajlik, és nem fog véget érni soha,
Hisz nem is velünk kezdődött, mi csak részévé váltunk egy nap,
És azt a részt visszük, amíg lehet, s aztán majd mások fogják vinni,
Mások fogják továbbírni a tündér mesét, de ott maradunk velük,
Ha kimondjuk szépen, tisztán, hogy szerelem,
És kimondjuk, hogy a szerelemben
Én egy vagyok Veled,
S Te egy vagy
Velem...
Kis Herceged
