Édes Kis Hercegnőm!
Szerettem volna Veled lenni a születésnapodon, illetve reméltem, hogy Te is közös ünneplést tervezel, de most este kilenc van, a harmadik időkapu is bezárt, pálcika meg sehol, lehet, hogy megint elmarad valami? Na, mindegy, inkább nem mondok semmit, kivárom ezt a pár napot, hátha varázsolsz még egy nagyot, hátha megszervezed valahogy ezt a randevút, de ha utána is csak nyammogni fogsz, én erősen megfogadom Neked, hogy nem csak a Kisbolygót, de az egész internetet tele fogom sírni óriási bánatjelekkel. Nem szaporítom a szót tovább, mert ennyi jár egy néma lánynak, vagy inkább mondhatnám, ennyi se jár, csak hát... Egyébként jövő héten végig autóval fogok kijárni az új telephelyünkre, mert lesz egy vendégünk, és emiatt megkaptam a szolgálati skodát, vagyis ha fél nyolckor ott leszel a Centrál Hotel előtt, Téged is ki tudlak vinni vele együtt, viszont pontos légy, mert egy percet se fogunk várni. Legalábbis addig nem, amíg nem mondod meg, hogy szeretsz-e. Én legalább megmondom világosan, nem csinálok belőle, akkora titkot, mint Te, illetve leírom feketén fehérre, íme itt van, szeretlek, bárki elolvashatja, még Te magad is.
Kis Herceged
