Én megőriztem a szerelmet, sőt felneveltem,
Nagyobb ízzással gondolok Rád, mint öt-hat éve,
Nagyobb ízzással írok ma verseket Neked,
S vágyam is nagyobb hővel lobog,
Egyedül érni oly sokáig, magányban megfürödetve lenni
Hatalmas, áttörő fordulat volt, mégis azt mondom,
Lassan gondolkodj el azon, hogy visszajössz,
Mert minden nap, mely Nélküled múlik el,
Egy újabb csepp a szenvedésből,
Mely úgy gyűlik bennem egyre,
Ahogy a verseimmel telik,
Gyarapszik, sír e blog