A kígyó nagyon könnyen vedlik, de az ember
Csak vérrel, verejtékkel tud túladni régi bőrén,
Annyira ránőtt már, hogy csak tépni lehet szinte,
Mert szakadna fel a börrel a lélek külső kérge,
S alatta érzékeny, mély, eleven seb tárulna fel
(Melyet a saját kis elgondolások ma még takarnak),
Hogy szállni szeretne, emelkedni fel a magas égre,
De testében még köröz, s vágyát öli a halogatás mérge
A kígyó könnyen vedlik
2020.08.02. 04:00 Petitprince
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kisbolygo.blog.hu/api/trackback/id/tr946173487
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
