Majdnem elszédültem
Nincs öröm, és nincs fájdalom se Nélküled,
Magaddal vitted mind a kettőt,
Hiányukat sokáig tűrtem,
S hogy legyen Neked is min járni,
Felfedeztem egy keskeny, alig létező utat,
És közben annyit küszködtem Érted,
Hogy majdnem elszédültem
Küszködtem és harcoltam, ahogy kell,
És látom, hogy nem volt hiába,
Hisz Téged érinteni kezd ez,
Én lassan-lassan elkészülök,
Most már inkább Neked kell dönteni,
Kitalálni, hogy ebben a helyzetben
Vajon mihez kezdesz
Nagyon fontos versek 7.
2020.08.24. 04:00 Petitprince
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kisbolygo.blog.hu/api/trackback/id/tr366613483
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.