A világban az első szó a szellemé, mert a szellem a szóval teremtette a világot, az anyagi természetben azonban az első szó nem a szellemé, hanem a tevékenységé. "Az elanyagiasodott embernek először jót kell tennie és tennie kell a jót, csak azután ébredhet benne a jó akarata, és csak a jó tettek által felébresztett jó akarata emelkedhet fel a szellembe és a tudásba." Ez a felfogás a racionalista emberiség meggyőződésével homlokegyenest ellenkezik. A történeti ember azt tartja, hogy először tudni kell, és szellemben felkészülni, ezt követi a jóakarat és a jóakaratból fakad a jó cselekedet. Ez a sókratési tévedés, amely a dolgok rendjét megfordítja, és nem érti, hogy mért nem követi a jó ismeretét a jóakarat, és a jóakaratot mért nem követi a jó tett. Egyszerűen azért nem követi, mert nem is követheti. Az anyagi természetben a tettel kell kezdeni. A tett fejleszti ki a jóakaratot, és a jó ismeretét, és a jó tudását.
Részlet Hamvas Béla Scientia Sacra című könyvéből
