A párizsi repülőtéren a tengert vetítik ki a padlóra, halak úszkálnak a kristálytiszta vízben, a háttér félpercenként változik, hol homokos, hol sziklás part közelében tűnnek fel a színes halacskák, de olykor korallok és tengeri csillagok is látszanak, mintha nem is egy fárasztó októberi hét utáni szürke péntek este lenne egy 10 milliós város peremén, hanem a nyár legszebb tündöklése egy trópusi sziget fényeivel. Legalábbis azon a kisszobányi felületen, amelyen a kép megjelenik. A gyerekek szaladgálnak rajta, a gyermek lelkű felnőttek pedig gyönyörködnek a jelenségben. Egy ötletes trükk tovább fokozza a hatást, a közelben mozgásérzékelők lehetnek elhelyezve, jelzésükre a vetítő képalkotó egysége elindít egy programot, a gyermeki léptek nyomán hullámozni, fodrozódni kezd a víz. Pont úgy, mintha valóban vízbe léptek volna... Szuper!
