A magyar nyelv igen gazdag, de sok mindent nem fejez ki mégsem. A szeretetről például nagyon nehéz magyarul beszélni. Szeretünk, amikor lemondunk valamiről valakiért, szeretünk, amikor szerelmesek vagyunk valakivel, és szeretjük azt is, amikor valaki kedves és figyelmes hozzánk. Szeretjük a rendet és a tisztaságot magunk körül, szeretünk síelni, szörfözni vagy strandolni, utazni vagy otthon maradni, nagyokat enni,utána lepihenni, szeretjük a szép zenét, a felemelő gondolatokat, a friss gyümölcsöt és a habos kakaót kaláccsal. Ugyanaz a szó igen csak különböző összefüggésekben hangzik el.
A héberben, az arámi nyelvben és a görögben is több szó van a szeretetre. A görög fileo a rajongással való szeretés. Aki így szeret, annak nem annyira az a fontos, hogy a másikat megismerje, hanem az, hogy minél több érzést keltsen benne a másikról alkotott képzete. Az agapeo ezzel szemben az ismerve szeretés szava, azt jelenti: tudom, hogy ki vagy, elfogadlak, és segítek Neked.
A szeretet szó különböző jelentéseinek megértése nagy felfedezésekhez vezethet. Íme, egy rövid részletet János evangéliumának 21. fejezetéből:
Étkezés után Jézus megkérdezte Pétert: "Simon, János fia, jobban szeretsz, mint ezek?" "Igen Uram, felelte, te tudod, hogy szeretlek." Erre így szólt hozzá: "Legeltesd bárányaimat."
Aztán ismét megkérdezte: "Simon, János fia, szeretsz engem?" "Igen Uram, te tudod, hogy szeretlek." Erre azt mondta neki: "Legeltesd juhaimat."
Majd harmadszor is megkérdezte: "Simon, János fia, szeretsz engem?" Péter elszomorodott, hogy harmadszor is kérdezte: szeretsz engem? és csak annyit mondott: "Uram te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged." Jézus ismét azt mondta: "Legeltesd juhaimat."
Ez a hagyományos (Békés-Dalos bibliafordítás). Fordítsuk le most ugyanezeket a verseket kicsit merészebben ragaszkodva a görög szavak fenti jelentéséhez:
Étkezés után Jézus megkérdezte Pétert: "Simon, János fia, jobban szeretsz ismerve, mint ezek?"
"Igen Uram, felelte, te tudod, hogy rajongva szeretlek." Erre így szólt hozzá: "Legeltesd bárányaimat."
Aztán ismét megkérdezte: "Simon, János fia, ismerve szeretsz engem?" "Uram, te tudod, hogy rajongva szeretlek." Erre azt mondta neki: "Legeltesd juhaimat."
Majd harmadszor is megkérdezte: "Simon, János fia, rajongva szeretsz engem?" Péter elszomorodott, hogy harmadszor is kérdezte őt Jézus, és csak annyit mondott: "Uram te mindent tudsz, azt is tudod, hogy rajongva szeretlek téged." Jézus ismét azt mondta: "Legeltesd juhaimat."
Hát igen, a különbség szembetűnő! És milyen megrendítő az a mélység és tartalom amely az első fordításból teljesen hiányzik, viszont a második fordításban gyönyörűen feltárul! Jézus nem boldogul Péterrel. Péter szavaiból csak az derül ki Számára, hogy a válaszadó nem érti a kérdést, sőt semmit nem ért abból, amit értenie kéne. Végül Jézus, amikor látja, hogy nincs más választása, leszáll az ő szintjére. Máshogy teszi fel a kérdést, és akkor már megérti Péter, és bizony el is szomorodik azon, amit megértett.
Popper Péter nyomán
