Ahogy a félelem vonzza a félelem tárgyát, úgy a megosztottságban való gondolkodás is teremti a megosztottságot. A dráma az, hogy a megosztó gondolkodás néha mégis elkerülhetetlen, viszont mindannyiszor komolyan fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy az, amit ártunk így, visszatérül-e abban, amit gyógyítunk, még akkor is, ha megnyugtató választ nem igen kapunk rá. És soha sem szabad megfelejtkeznünk arról, hogy a fájdalom, amelyet okoznunk azáltal talán valóban elkerülhetetlen, éppen annyira a mi fájdalmunk is, mint a másik emberé, aki azt tőlünk elszenvedi. Soha sem szabad megfelejtkeznünk arról, hogy mi ugyanúgy hordozzuk a fájdalom súlyát, és ugyanúgy összeroskadunk alatta, mint ő.
A megosztó gondolkodásról
2013.03.13. 04:00 Petitprince
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kisbolygo.blog.hu/api/trackback/id/tr715128088
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.