Van olyan, hogy muszáj egy irányba menni, úgy hívják zarándoklat,
Az a legszebb, de a legnehezebb is talán...
Addig nehéz, amíg észre nem veszed, hogy már rég túl vagy rajta,
És ereszkedsz le a gondok túloldalán
Sok-sok éve Le Puy-en-Velay-ban, titkomat apró lapra írva
Egy ismeretlenre bíztam, indult másnap, hogy átkeljen völgyön és hegyen
A kérés, melyet zsebében a kis papíron magával hordott, így szólt:
Akit igazán szeretek, igazán boldog legyen