Táncolj a farkasokkal,
Ők tudják, hogy mit jelent az élet,
Tudják, hogy a létért mennyit kell ölni,
És tudják azt is, hogy hányszor kell meghalni érte,
Ismerik az éhséget, a kínt, az üvöltést, mindez sorsuknak része,
De ismernek sok minden mást is, mert övék a napfény, a víz, az illat, a rét, az erdő,
A szabadság és az összetartozás, a falka, a rendjük, amelyben élnek (ahogy természet nekik kimérte),
S tudják jól, hogy e rendben a kevés a több
Testvér, Te is vedd e példát, azt a többet keresd, a keveset, a szinte semmit,
Mely mégis levegős, tágas, sőt határtalan...
Ne elégedj meg a sokkal!
