Minden irányban
(Egyszerű párbeszéd az Olajfák hegyén Jézus elfogatásakor)
A világ szeletét megmértem, átgondoltam, látom
Felejtsd el! Az illúzió, hogy érted, pályára állít, de a pálya mi?
Vonal csupán, melyet szavaid rajzolnak, és póráz, melyen magad megkötve tartod,
A lét minden irányban fáj, hullámzik, dobog, és benned és bennem és benne is ugyanúgy,
Nincs szelet, nincs egyetlen atom se, melyet az egészből kihasítva mérhetnél külön,
Nincs, hiába próbálod osztani azért, hogy könnyebb legyen elviselni,
És nem is lehet remélni, hogy lesz, mert aki akarta, kezdettől Egyet akart...
Tedd vissza hüvelyébe kardod!
