Építs magadból sátrat körém,
És aztán szúrj meg benne,
A síráshoz egy kis fájdalomra,
Olyan nagy szükségem lenne!
--------------------------------------------------
Annyira ott kéne lennem,
Felfokozott érintéseid sodrában
Kéne oldódnom, tisztulnom Tőled...
El kéne engedni az évek nehéz hordalékát,
S várni érzékenyen, kinyílva, vágyón, hogy elgyere, hogy megszúrj,
Hogy végre velem legyél ott, áthatolva testem, létem legkülső rétegén...
Könnyítsd, Édes, kérlek, könnyítsd hosszú hiányod súlyos terheit,
Pár pici és figyelmes fájdalomcsepp árán
Találkozhatnánk egymás határán,
Találkozhatnánk mi ketten,
Találkozhatnánk
Te meg én
--------------------------------------------------
Nem tudom, honnan jön, de éget
Ha Tőled jönne, talán nem érne véget
--------------------------------------------------
Ha szúrnál, szemrebbenés nélkül állnám
Az oldó fájdalmat abban megtalálnám
Könnye, sírása, szenvedése enyém,
De örömét Rád teríteném
--------------------------------------------------
Csillapítsd lázam pár fájdalomcseppel,
Vagy inkább fokozd az égig,
Feltörő forró forrást fakassz...
Téged fürdetnélek benne végig
