Áldozd rám, kérlek, életed maradékát,
Nem hiszem, hogy annál jobbat tudnál tenni vele,
Nem hiszem, hogy jobb magadban számolni a múló éveket,
S egyedül menni a lépcsőn félve le
Áldozd rám, kérlek, életed maradékát,
Ennél szebb forgatókönyv nem létezik a földön:
Illattá, fénnyé, szolgálattá változni az odaadásban...
Látod, még a Te verseidet is én költöm :-)!
Áldozd rám, kérlek, életed maradékát,
Áldozz rám erőt s figyelmet, hisz nem szabad sokat pihenni,
A tétlen szív elernyed, erőtlenné válik, s elveszti összeköttetéseit...
Szeretlek, Édes, és segítek Neked lenni
Talán mondanom sem kell, hogy ez a vers is friss. Még meleg, sőt szinte süt :-)!
