Édes Egyetlenem! Mire ezt a blogbejegyzést olvasod, már valószínűleg az amsterdami csatornák partján fogok kávézni vagy sétálgatni. Az a tervem, hogy onnan kvázi on-line próbálok majd bejelentkezni, vagyis a következő két-három bejegyzést ott szeretném megírni, viszont a megjelentetésükhöz szükségem lesz nyilvános vezeték nélküli hálózatra. Ez Franciaországban már nem kérdés, de Hollandiát még nem ismerem. Remélem, hogy fogok találni free WiFi-t, de ha mégsem látsz bejegyzést holnap és/vagy holnapután, akkor abból ne arra következtess, hogy halálomat leltem az Amstel folyó városi szakaszán, netán túl sok Heinekent ittam, és ne is arra gondolj, hogy elcsábítottak Tőled az (egyébként nagy részben Magyarországról odaszármazott) amsterdami örömlányok, elég ha azt feltételezed, hogy valamilyen technikai probléma lépett fel, és amiatt késem.
Tovább nyíltak a rózsák a tavunkon. A szerdai első fecske után csütörtökön már öt virított. Ezt a képet a telefonommal készítettem, de szebb a színe, mint a kincstári Nikonnal készített fényképnek, a háttérben a tegnapi virág látszik, az előtérben a mai friss. A kép után egy vers is szerepel, azt régebben írtam, de eddig valahogy nem került sorra, most viszont a kezembe akadt, és úgy döntöttem, hogy nem ülök rajta tovább. Puszi az arcodra! Szeretlek (Bár ezt már mondtam :-)!
Felfokozott érintés
Felfokozott érintés a fájdalom,
Mellyel a szeretni és a szeretve lenni vágyó
Egymást rendbe hozza
Aki nem szeret, az ilyet nem tesz,
Az a másikat elhagyja rögtön,
Tovább nem kínozza
