Édes Egyetlenem! Most éppen ott tartok, hogy pontosan egy ötletem van még arra vonatkozóan, hogy mit írjak Neked, vagyis a szombati már ki van találva, de hogy vasárnapra mi fog felkerülni (ha egyáltalán szükség lesz bármire is), az még talány. Jobb lenne, ha nem kéne már többet gondolkodnom ilyesmiken, de ház ez annyira lejárt lemez, hogy már én is unom rettenetesen. Ha nem jössz, hát nem jössz, nyilván van rá okod, vagy csak azt hiszed, de ez a különbségtétel sem túl lényeges, hisz a hamis vélekedés maga is egy realitás, mint ahogy azt a különböző megtévesztett mesehősök viselkedésén remekül meg is figyelhetjük. Na, megint elkalandoztam...
A lényeg az, hogy várlak, és gyere gyorsan! Szerintem, minden csillagállás értünk van már sok éve, ám határozottan érzem, hogy az égiek azon vágya, hogy végre átöleljük egymást, folyamatosan erősödik, és lassan eljut a lázas izgalom állapotába. Bugyuta képzelgéseim során felhők széléről szurkoló angyalok seregét látom, akik már másról sem tudnak beszélni, mint arról, hogy mi ketten mikor találunk egymásra. Ha a mennyországban van internet (mért ne lenne?), és az ottani interneten van index.mo (index.mennyország), akkor a történetünk lassan a címoldalára fog kerülni, azon belül is a pletykarovat díszhelyére. Ez azt jelenti, hogy valamit már elértünk, de ez még nem minden. A médiába bekerülni még a mennyországban is elég kis teljesítmény...
A bevezető után jöjjön az első mondatban ötletem megvalósítása. Ez is videó (a végére nagyon belejöttünk ebbe a műfajba :-), és egy olyan dal, amelynek mondanivalóját már sokszor szóba hoztam, egyszer pedig talán a szövegét is elküldtem Neked. Ez is főmotívum a javából! Látványelem gyakorlatilag nincs benne, hallgatni való viszont annál több. A színpadon Máté Pétert köszöntöm!
