Kisbolygó

Tenger voltál, de partot értél bennem,Egy mélyről jövő, nagy, fehér hullámot múlni hagyjak?Ha Te sem tudsz elszakadni tőlem,Mért várod azt, hogy én Tőled könnyen elszakadjak? ------------------------------------- Te akkor olvasol, amikor én írok,Micsoda véletlen, micsoda…

Tudom, megértettem, hogy egy nagyon nehéz helyzetbe kerültél, de abban bíztam, hogy ebben a nehéz helyzetben majd végigmész a szálakon, abban bíztam, hogy e nehéz helyzet belső ellentmondásaiból fakadó feszültség áttöri majd Benned a falat, abban bíztam, hogy kikerülhetetlenné…

Valójában csak egy dolgot szerettem volna, azt, hogy szembenézz magaddal. Azért, mert nem is akarhattam mást. Szerettelek, és tudtam, hogy életed kibontakozásának első és legalapvetőbb feltétele a magaddal való szembenézés. Tudtam, és nagy részben azért, mert Te is tanítottál…

Pár perce kitöröltem a Windows Phone-om kezdőképernyőjéről a fényképedet. Nagy feketeség maradt a helyén, a halál feketesége, még akkor is, ha 52 évesen az embernek korai a végső visszavonulásra gondolnia. Ugyanilyen könnyen kitörölhetném ezt az egész blogot is, borzasztó…