Édes Egyetlenem!
Ma délelőtt sem kapcsolódtál be a játékomba, és ettől egy kicsit elszomorodtam, hiszen azt tényleg nem tudom feltételezni, hogy mind a két nap a komlóskai sűrű rengetegben kellett bolyonganod, mert valaki lőfegyverrel kényszerített erre. Nem értem, hogy mért nem lehetett egy ilyen ártatlan játékban részt venni, nem értem, mi károd származott volna abból, ha fél kilenc és tíz között látogattad volna meg ezt az aszteroidát. A legnagyobb baj az, hogy ha egy ici-pici, teljesen kockázatmentes kommunikáció is ilyen nehézséget jelent Számodra, akkor nem tudom, hogyan jönnél el egy Kossuth téri randevúra. Ez most nekem komoly probléma, és ezért döntök úgy, hogy a rózsás randevúk sorát egyelőre felfüggesztem, legalábbis addig, amíg két egymásutáni fél tíz és tíz közti látogatásoddal nem jelzed, hogy kész vagy továbblépni mostani bezárkózottságodból. Ne félj, Édes, nincs sem sértődés, sem harag, sem bizalomvesztés, ugyanannyira szeretlek, mint két napja, de a randevúzgatás ezek után már komolytalan vállalkozás lenne, és ennyire esélytelenül valóban csak köznevetség tárgyává tenném magam. Szóval a virágos néni egyelőre adja el másnak a rózsáit, miközben bízom abban, hogy egyszer majd vevője leszek ismét. Tőled azt várom, hogy jelezz, ha úgy érzed, hogy van minimális esélye annak, hogy egy előre meghirdetett randevúra elgyere, a jelzés módja, pedig pont az, amelyről fent tettem említést, két egymásutáni nap várok délelőtt fél tíz és tíz közötti látogatást Tőled. Ha ezt látom, újra ki fogok tűzni randevú alkalmat, amelyre vagy eljössz vagy nem, az már a Te dolgod, de addig, amíg tüntetően elkerülöd ezt az idősávot, én is tüntetően el fogom kerülni a Kossuth teret az este 7:50-től 8:10-ig tartó idősávban, illetve nem fogok említést tenni egyetlen olyan dátumról sem, amikor ott és akkor várnálak. Ez nem egy túl vidám fordulat, viszont minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek, fogadd el annak, és küzdj kettőzött erővel, hogy ismét felszálló ágba kerüljünk. Én is nagy erőkkel fogok küzdeni, elképzelhető az is, hogy majd újabb feleletválasztós kérdéseket fogok feltenni, még nem tudom, majd meglátjuk. Egyelőre elbúcsúzom, ennyi mára elég, vigyázz magadra, és gondolkozz azon, hogy mért nem kellett a játékom. Ha erre a kérdésre tudsz jó és igaz választ mondani, az már egy lépés. Bármi is legyen az oka, jobb ha meg tudod fogalmazni legalább magadnak, mintha nem. A mai kérésem az, hogy ebben a tudatosságban lépj legalább egyet, ha már felém nem sikerült hármat. Nagyon szeretlek, nagyon várlak, puszilom az arcodat, és kitartok Érted! Vigyázz magadra!
