Édes Egyetlenem!
Látom, hogy elolvastad a tegnapi levelemet, bár azt is, hogy nem jó időpontban. Remélem, hogy lassan azért közelítesz majd a fél 10-10 felé, illetve még jobban bízom abban, hogy bele is találsz egyszer, jobban mondva kétszer :-)! Nehéz a hét, minden nap 6-ig vagyok, és ma még ráadásul vacsi is lesz a francia munkatársakkal. Írni is csak stikában tudok a munkahelyemen, mert egy percet sem fogok otthon tölteni, illetve mire hazaérek, már késő lesz nagyon, vagy inkább korán (ha jól sikerül a vacsi), ki tudja. Ma egyébként nem derült ki semmi eget rengető, maradtak a tegnapi fejlemények, de új nem jött hozzájuk...
Nagyon szeretném, ha találkozhatnánk hamar. Annyi minden megbeszélnivaló lenne, és hidd el, hogy a javát nem is fogom tudni azonnal elmondani. Kis időre szükség lesz, hogy felépüljön köztünk az a meghitt légkör, és szeretet, amelyben mindent nyugodtan szóba lehet hozni. Vannak dolgok, amelyekhez nyitott szív kell, mert a tartalmuk nem annyi, amennyit a szó kifejez, van nekik mögöttesük is, de annak a felfogásához egy kicsivel több figyelemre van szükség általában. Nagyon el kéne kezdeni ezt a fajta beszélgetést, hogy időben eljussunk benne valameddig. Tegnap is azért írtam le, hogy támad a szél. Nem azért, mert már holnap fújni fog, és elvisz minket a világ végére, hanem azért, hogy ne akkor kelljen kapkodni, amikor már tényleg csak kapkodni lehetne.
Szeretlek, nagyon szeretlek. Sokszor leírtam, talán lassan elhiszed. Én már elhittem, ami nem azt jelenti, hogy mindig minden könnyű lesz, de azt igen, hogy minden nehézségből fel fogunk állni, és mindig tovább fogunk menni. Ne várj tovább, elhiszem, hogy egy darabig volt értelme várnod, de azok az idők elmúltak. Tudom, hogy mit akarok, tudom, hogy miért élek, és tudom, hogy az életemben egy nagyon fontos hely Számodra van fenntartva. Nem tudom, hogy Te most hogy viszonyulsz a hasonló kérdéseidhez, de szerintem Te is közelítesz már a válaszaid felé. Nehéz valaki mellé odaállni érdek nélkül, csak azért, mert szeretjük őt, nagyon nehéz, keveseknek sikerül, de ahogy pár napja már írtam, nekünk megvan rá az esélyünk, és azzal párhuzamosan megvan az esélyünk arra a nagy pluszra is, amely csak a szeretetben való növekedésre épülő kapcsolatokban lehetséges, a bújtatott érdekekről, rejtett dominancia törekvésekről szóló játszmázásokban nem. Az emberek többsége nagyon nehezen engedi el a másodikat, de én Téged soha sem arra néztelek ki. Millió dologban ügyetlen voltam, igen, ezt kár lenne tagadni, nagyon sokat tanultam magamból a távolléted alatt, vagyis előtte még tényleg nem az voltam, aki most vagyok. Biztos, hogy most sem vagyok benne a top 10 önismeretben, de azt hiszem, az már nem is lenne jó, egyébként nem a helyezés számít, hanem a hajlandóság a menésre. Az pedig megvan bennem. Nem csaplak be, nem vezetlek meg, tudom , hogy mit beszélek, és tudom azt is, hogy nem a levegőbe. Vigyázz magadra, és dönts! Nagyon várlak, tényleg nagyon, el sem tudom mondani, hogy mennyire! Puszi az arcocskádra!
