Édes Egyetlenem!
Valamit ki fogok találni... Még nem tudom, hogy mit, de valamit muszáj, mert ha nem találok ki semmit, további hét évig fogod olvasgatni a blogomat, anélkül, hogy akár csak a füled botját mozgatnád. Ez így nem mehet tovább, minden létező segítséget megkaptál, a blogbejegyzéseimből világosan kirajzolódik, hogy mire és miért várlak, nem árulok zsákba macskát, szeretlek, mert szeretni akarlak, mert a szívem azt diktálja, hogy Neked is az lenne a legjobb, meg nekem is, ha együtt élnénk, illetve mást el sem tudok képzelni. Vannak még megfutandó köreid, vagy lassan valamennyinek a végére érsz? Vannak még bejáratlan menekülő utaid, vagy már elegendő számún végigmentél, és beláttad, hogy valamennyi zsákutca? Ma csak a kérdésekig jutok el, mert elmúlt 10 óra, és csukódik le a szemem, de nem baj, mert a válaszokkal úgyis Neked kell foglalkoznod. Vigyázz magadra, és nagyon gyorsan oldd meg a nők alapproblémáját magadban! Milyen társ kell Neked? Kis szívű, akin uralkodni tudsz, vagy nagy szívű, aki inspirál Téged? Eddigi milyen társra vágytál? Mit tekintettél fontosnak az életedben? Egyáltalán, mire való az életed? Ennyi elég, gondold át, nekem most már tényleg mennem kell aludni, egy szó nem sok, de már annyi erőm sincs, amennyi egy szó leírásához kell. Majd holnap írok többet, vagy ki tudja? Az a lényeg, hogy gyere, amilyen gyorsan csak tudsz. Puszi az arcocskádra, szeretlek!
Kis Herceged
