Édes Egyetlenem!
Este tíz van, és még össze kell pakolnom az egyhetes utazásomra, illetve egyéb dolgaim is vannak, vagyis nagyon rövid leszek. Ha a nyíregyházi pályaudvaron való várakozásom közben nem írtam volna egy verset Neked sebtiben, akkor még ennél is rövidebb lennék. Jól vagyok, sikerült a nap, a Gödörben (már nem az a hivatalos neve) még mindig nagyon jó a halászlé, sőt talán jobb, mint valaha, és a desszert bor is egészen szenzációs minőségű. Nem is beszélve a Kopasz körüli látnivalókról, amelyekről idén májusig fogalmam sem volt, annak ellenére, hogy eddigi életem felét Nyíregyházán lakva töltöttem. Szóval Tokaj egy csoda, ezt egész biztosan kimondhatom. Annál már csak az lenne nagyobb csoda, ha az előző csodának együtt is jó párszor részesei lehetnénk. Gyere már, ne olvasgass, gyere, menjünk mindenhova, csináljunk mindent, és főleg szeressük egymást élőben! Ez így egy agybaj, illetve egy szívbaj...!
Minden OK, nincs semmi baj, nem vagyok ideges, de gyere! Várlak nagyon, például, ha most itt lennél biztosan segítenél nekem összepakolni, fele olyan gyorsan kész lennénk, és utána feküdhetnénk le együtt szépen.Itt a május, a gyönyörű este, a meleg éjjel, gyere, gyere, gyere, nincs ennél szebb időszak arra, hogy találkozzunk végre! Puszilom az arcocskádat, nagy szeretettel gondolok Rád.
Kis Herceged
Résznek töredéke
Fél rész fél elem
Mennyi volt a részed
Mennyi félelem?
Minden a Tiéd most
Tart a pillanat
Lényed benne villan
Mindent benne ad
