Édes Egyetlenem!
Szeresd megszületni, felnőni, szárba szökkenni vágyó tiszta, belső énemet! Szeresd bennem azt a személyes valóságot, akit születésem óta hordozok magamban, de még mindig nem adom meg neki azt a szabadságot és azt a bizalmat, amely jár neki! Szeresd és inspiráld növekedésre, inspiráld őt bátor, felelős vállalásra sokakért! Szeresd bennem azt a kereső embert, aki nem elégszik meg a már százszor bejárt, biztonságos területekre szorítkozó kiruccanásokkal, mert tudja, hogy ott nagyon sok lényeges kérdésre soha nem fog választ kapni. Szeresd bennem azt a látóbb embert, aki nem elégszik meg az olajozottan működő, ám igazi kalandot nem rejtő, valódi kihívást nem támasztó, s ezért hamar unalmassá váló rendszerek zártságával, mert tudja, hogy a világ elsősorban nem egy adott térrészre korlátozódó materiális felhalmozás, hanem egy - a föld legvégső határaiig is elérő - szellemi alkotás igényét támasztja vele szemben. Szeresd bennem azt az igazabb embert, aki nem elégszik meg egyetlen vagy néhány önkényesen kiválasztott formakészlet alkalmazásával, mert tudja, hogy a sok szempontú, összetett gondolkodások sziklaalapjához képest a legcsillogóbb technológiai fejlődés is csak homokvár, amelyet az első szél el fog fújni. Szeresd bennem a felfedezőt, akit nem hagy nyugodni a szíve, aki saját létének határait feszegeti, aki minden reggel felteszi magában a kérdést, hogy mit lehetne aznap egész máshogyan csinálni azért, hogy az élet, az az élet, amelyet mindannyian együtt élünk, szebb és teljesebb legyen. Szeresd bennem a felfedezőt, aki minden reggel meg akar állni saját lénye belső valósága előtt, és onnan akar elindulni, hogy tevékenykedjék egészen addig, amíg a nap le nem száll. Szeresd bennem azt a bátrabb embert, aki mer szembenézni a világ legsúlyosabb kérdéseivel, sőt meri észrevenni, hogy a világ legsúlyosabb kérdései egyben az ő személyiségének legsúlyosabb kérdései is, ezért az előbbiek megválaszolása felé úgy teszi meg az első lépéseket, hogy az utóbbiakra kezdi keresni a válaszokat. Szeresd bennem azt a bátrabb embert, aki a körülötte lévő világ szerencsétlenségében meri meglátni a saját szerencsétlenségét, nem retten meg túlságosan, amikor a világ nyomorúsága az ő saját nyomorúságát vetíti a szeme elé, legalábbis annyira nem, hogy teljesen lebénulna vagy elmenekülne e látvány elől. Szeresd bennem azt a becsületesebb embert, aki nem akar mentségeket keresni, és nem akar színjátékokba bocsátkozni azért, hogy a mentségek vagy a színjátékok eltérítsék őt azoktól a megrázkódtatásoktól, amelyek feltétlenül szükségesek éréséhez, ahhoz, hogy személyisége, egyedisége munkába álljon és kibontakozzék ott, ahová a Lét kibontakozni kezdettől fogva őt rendelte. Szeresd bennem azt, aki így szeret Téged is, aki tudja, hogy a része vagy, és tudja, hogy minden interakció, mely közte és Közted zajlik, életbevágóan fontos Számodra és számára is, mert másként nem tudna kifejlődni semmi. Szeresd az érzéseidet, amelyek vele kapcsolatban támadnak Benned, szeresd az iránta érzett haragodat, de szeresd a felé irányuló vonzalmadat is. Szeresd a vele való ütközéseidet, de szeresd az egységet is, amely létrejön kettőtök között, szeresd azt, ami Közted és közé áll, de szeresd azt is, ami összeköt Téged vele! Szeresd egyformán a Te szereteted és az ő szeretete mélységét, szeresd magadban azt, hogy szeretni akarod őt, és szeresd benne azt, hogy ő is szeretni akar Téged! Szeresd a történetet, amelynek az a címe, hogy "Mi ketten", a történetet, amely már régóta játszódik, és amelynek nem lesz soha vége...
Kis Herceged
