Édes Egyetlenem!
Gyere már, ne nézelődj annyit :-)! Itt van a legalább három hét szabadságom, az egy hétvége németországi látogatáson kívül még semmi sincs bekottázva, tág időkeretek kínálkoznak mindenütt. Ha nem jössz el, valószínűleg el fogok menni valahová a Balaton környékére, az északi partra, Szigligetre vagy a Káli medence egyik falucskájába, és strandolni, kerékpározni, pihenni fogok reggeltől kora estig, akkor el fogok menni futni, utána pedig le fogok zuhanyozni, meg fogok inni egy liter vizet egy fél liter roibos teát és két deci badacsonyi bort, kicsit olvasgatni fogok egy teraszon és korán le fogok feküdni. Ha eljönnél ugyanezt megcsinálhatnánk ketten is, vagy bármi más hasonlót. Olyan jó lenne, hogy azt el se tudom mondani. Ez az első olyan nyaram hét év óta, amelyet szinte teljesen szabadon hagytam. Nem csak Miattad alakult így, sok egyéb körülmény is így kívánta, de mind a ketten profitálhatnánk belőle. Hét év, illetve ez már a nyolcadik, hét év alatt annyi minden megváltozik, az ember egész sejtállománya megújul, nem hiszem el, hogy nem változtál rengeteget, nem hiszem le, hogy még mindig ugyanaz vagy, aki hét éve voltál. Szépen futottak az életpályáink egymás mellett, mint a folyó két ága, közte a sziget hol keskenyebb, hol szélesebb volt, de most már nagyon közel vagyunk a sziget csúcsához, ott ahol a két ág újra találkozik. Erről jut eszembe, hogy Kismarosra is nagyon szívesen elvinnélek, van ott egy csónakház, bérelnénk két kajakot (vagy egy kétszemélyeset), és áteveznénk a Szentendrei sziget csúcsára, expliciten ott még soha sem voltam, de már annyiszor vágytam rá nagyon. Utána meglátogathatnánk lekvárfőző Jancsi barátomat (akivel pillanatnyilag egy kicsit feszült a kapcsolatom, de szerintem Téged meglátva megenyhülne), kirándulhatnánk a Börzsönyben, felmehetnénk a Nagy-hideg hegyre, a turistaház felett van egy webkamera, szinte minden nap ránézek egyszer a filmre, amelyet vetít, ez az Időkép egyetlen olyan webkamerája, amely nem csak képet sugároz, hanem on-line videót is, nagyon érdekes, ha valaki kijön a házból rögtön látom. Vagy elmehetnénk a Pilisbe, Rám szakadék, Dobogó kő és a Dunakanyar legszebb panorámája a Prédikáló székről. Vagy felmászhatnánk a Remete barlanghoz a Duna túloldalán, onnan is elképesztő kilátás tárul a kirándulók szeme elé. Annyi gyönyörű hely van Magyarországon, hogy azt el se hiszed, az életünk végéig se tudnánk bejárni valamennyit, főleg akkor nem, ha nem találkozunk, és emiatt nem is kezdünk neki. Na, ezen gondolkodj el, de nagyon gyorsan, mert a nyár közepe, vagyis a jövő szombat olyan gyorsan közeleg, mint a TGV. Pörgesd fel a gépezeteidet, az agyadat, a lelkedet és a szívedet is járasd magas fordulatszámon, hátha sikerülne találkoznunk egy kávé mellett. Már azt is elhatároztam, hogy vinni fogom magammal a számítógépemet is a teraszra, hogy a badeni repülőjegyedet ott helyben le tudjuk foglalni. Nem lehet itt laca-pacázni, mert elmennek a jó lehetőségek, elhalásszák előlünk a szemfülesebb utazók, az pedig nagy szégyen lenne. Na, ennyi mára, remélem megmozgattam egy kicsit a képzeletedet :-)! Persze attól azért ne ijedj meg, hogy én csak kirándulni akarok Veled, az erdőkben vannak elhagyatott tisztások, ahol kiegészülhet az élmény pár egyéb dologgal is például, olyan dolgokkal, amelyek érintés nélküli simogató szavakkal kezdődnek, aztán érintéses simogatásokban folytatódnak, meg az ajkak találkozásával, meg... Hadd ne részletezzem! Tegnap olvastam egy interjút az Indexen Harcsa Veronikával, hát nem semmi egy csaj, férfi legyen a talpán, aki felnő hozzá, ő mondta ebben az interjúban, egyébként inkább csak hasonlatként egy másik dolog kapcsán, hogy minden az első csókkal kezdődik, mert akkor kell kitalálni, hogy mitől lesz jó a második. Én is így gondolom, de pont attól nagyszerű kaland az egész. Hogy tőlünk lesz szép a második csók, és nem csak úgy magától adódik! Hát, erre a kalandra hívlak! Meg az összes többire, amelyik utána következik. Szeretlek!
Kis Herceged
