Édes Egyetlenem!
Ma egy kicsit késtél, ha jól látom, egy bő órát az időkapuhoz képest, bár az utóbbival nem nagyon kell foglalkoznod, hiszen fel is hívhatsz könnyedén bármikor. Ezt az időkapus mókát csak Miattad találtam ki, hogy hátha könnyebb úgy jelezned, de lehet, hogy teljesen felesleges, hiszen a mobil számomat is ismered, gondolom, vagy ha véletlenül mégse, akkor bármelyik munkatársam megmondja! Reggel, miután láttam, hogy itt ma számomra nem terem Napocska, elmentem a követségre a vízumomért, utána vettem egy méreg drága nyári cipőt (mert az óperenciás tengeren túl most nyár van), aztán futottam 28,5 km-t a szigeten, aztán vacsiztam egy nagyon kedves barátommal egy nagyon jó belvárosi étteremben (Budapesten), a végére pedig nagyon elfáradtam, na itt tartok most. A december 30-dika teljesen jó alkalom a találkozásra, de azt el kell kezdeni szervezni. Ha holnap lesz időkapus pálcika, akkor megtartom az esélyét, de ha nem lesz, akkor mindenképpen várok egy másik jelet helyette, telefonhívást vagy sms-t például, mert Zsoltit sem lehet a végletekig hülyíteni, egyszer színt kell vallanom előtte. Egyébként december 31-dikén este is Nyíregyházán leszek, az is kiváló alkalom a randira, bár Veled kapcsolatban én már régóta a minél hamarabb, annál jobb elvet vallom :-)!
Nagyon várlak, és nagyon fogy az idő, gyere minél gyorsabban, please, nehogy véletlenül lemaradjunk egymásról! A tegnapi képválasztást már az motiválta, hogy talán az utolsó képes bejegyzés jön létre, az a kép az egyik kedvencem ugyanis, és azzal már zárni akartam a képek sorát.
Szeretlek nagyon, csak tényleg rettenetesen elfáradtam a nap végére, nem is írok többet így, mert esem össze, mint a colostok. Remélem hamarosan találkozunk, puszi addig!
Kis Hercged
