Kívülről csak toporgásnak látszik,
De nagy dolgok játszódnak le mégis,
A rétegek lassan kisímulnak, a szálak összefésüléődnek,
Míközben a tündérkert legszebb fája aranyalmát terem
Sorsod, hogy bízz bennem, velem a túlpartra érj,
S aztán Te is vezess másokat
Át tűzön, tengeren