Ne félj a bánattól, és ne félj az örömtől! Mind a kettő Érted van, mind a kettő az Utad része… A világot átfogó rendben szerepe van mind a kettőnek. A Jóisten jóváhagyása van rajtuk, ha nem így lenne, nem is történhetnének meg. Az öröm, és a bánat egyforma, és ha nem azzal a hittel fogadod azokat, hogy Ő vezet, tanít, Téged tanít általuk, akkor mind a kettő rosszat tesz Veled, lesújt, lehúz, eltávolít a valóságtól. Ha viszont megérted, és elfogadod, hogy szükséged van rájuk, mert nélkülük soha nem tanulsz meg szeretni, akkor felemelnek, repítenek és határokat törnek meg Benned.
Ne félj a bánattól, és ne félj az örömtől, de ne is maradj velük egyedül, bármelyik is ér, menj oda Teremtődhöz, borulj le Előtte, Vele sírj, és Vele nevess. Ha magad maradsz, nem fogsz tudni mit kezdeni a bánattal és az örömmel sem, ölni fognak, megölik lelkedet, de ha megosztod Vele, egy idő után mind a kettő békével fog eltölteni, továbbvisznek, és általuk eljutsz oda, ahol eddig még nem voltál.
Azt a belső békét, ami akkor ér, amikor felismered, hogy valaki szeretetből teremtett Téged, és nagyon finoman, minden szabadságodat megtartva, de felfoghatatlan állhatatossággal mégis egyfolytában azon munkálkodik, hogy találkozz Vele, mindennél többre tartsd! Ezt a békét ne helyezd egy síkra egyik örömöddel, és bánatoddal sem. Ez a béke mindennél több, és úgy jó, ha minden mást beárnyékol.
